A Környezettudományi Tanszék története

Az Eszterházy Károly Főiskola a környezeti képzés terén úttörő szerepet játszott. Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal kezdeményezésére az 1980-as évek első felében kezdődött el hazánkban az ún. környezet- és természetvédelmi oktatóközpont hálózat kialakítása. E hálózat fő céljaként a környezeti nevelésben élenjáró szakemberek összefogását, szakmai továbbképzését és általuk a környezeti tudatformálás hatékonyságának növelését fogalmazták meg.
Az első felsőoktatásban működő oktatóközpont Egerben jött létre. Dr. Kárász Imre szervezte meg 1986 őszén, még a Növénytani tanszék oktatójaként. Néhány fiatal oktató és hallgató megalakította az Egri Környezet- és Természetvédők Baráti Körét, amely az oktatóközpont bázisa volt. Az oktatóközpont azzal a fő céllal alakult meg, hogy szervezze és koordinálja a főiskolai hallgatók környezet- és természetvédelmi tevékenységét, elősegítse a leendő tanárok és a város működő tanárainak környezeti képzését és továbbképzését. A központ indulásakor az OKTH-tól kapott támogatást, később pedig sikeres pályázatokon nyert pénzforrásokból biztosította az egyre eredményesebb tevékenység feltételeit. Számos sikeres helyi, regionális, sőt országos akcióval és rendezvénnyel az oktatóközpont országos elismertséget szerzett.
Az oktatóközponti munka lehetőségét biztosított a környezeti problémák folyamatos észlelésére, a környezeti nevelés és oktatás nemzetközi helyzetének megismerésére és a hazai szükségletek és lehetőségek megfogalmazására. A helyzetelemzésre 1989-ben az egri oktatóközpont közreműködésével Felsőtárkányban szervezett „Környezetvédelem a felsőoktatásban” című országos konferencián kerül sor. A rendkívüli érdeklődés és aktivitás jelezte, hogy kulcsfontosságú oktatáspolitikai-oktatásszervezési kérdésekről volt szó. A konferencia állásfoglalásban kezdeményezte a környezeti felsőoktatási képzés megkezdését. Olyan pedagógusok képzését, akik képesek az óvodákban és a közoktatásban a sikeres környezeti nevelésre, a környezettudatos magatartás kialakításához szükséges ismeretek, attitűdök és szemlélet közvetítésére. Abban az időben az általános iskolák alsó tagozatában és a felső tagozat ötödik osztályában környezetismeret tantárgyat tanítottak, de ilyen szakon tanárokat nem képeztek. Ezért fogalmazódott meg, hogy elsőként környezetismeret szakos képzést kellene indítani.
A konferencia inspirációjára Szegeden (Juhász Gyula Tanárképző Főiskola) és Egerben gyakorlatilag párhuzamosan kezdődött meg egy-egy új szak alapításának és indításának az előkészítése.
A minisztérium 54.022/1992.XIII. számú határozatával megalapította a környezetvédelem tanári szakot és így 1992 szeptemberében nappali tagozaton három főiskolán (közben ugyanis a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola is kérte az indítást) megkezdődött a környezetvédelem szakos tanárok képzése. A már végzett tanárok részére a kiegészítő képzés 1993 szeptemberében indult meg. Az alapító határozatban leírtak több indokolatlan korlátozást tartalmaztak. Így a környezetvédelem szak csak biológia szakkal társítva, szakpárban volt elvégezhető, továbbá nem volt kiadható a szak elvégzésekor más, mint a tanári szakos oklevél.
Egyetemi szinten ezt követően 1993-ban környezettan tanári szakot alapítottak, amely már a biológián kívül kémia, fizika és földrajz szakkal is párosítható volt. Az egyetemi szintű környezettan szakos képzés 1993-ban a Veszprémi Egyetemen indult meg, majd 1996-ban a tudományegyetemek (KLTE, ELTE, JATE) is elkezdték azt.
Szakmailag megalapozatlan diszkriminációnak tartottuk a környezetvédelem szak biológiával való kötelező párosítási kényszert. Különösen azok után, hogy az egyetemeken szélesebb körű szakpárosításban engedélyezték a képzést. Ezért a társfőiskolákkal közösen kezdettől szorgalmaztuk a korlátozás feloldását. Nyolc évi küzdelem eredményeként 2001-ben az Oktatási Minisztérium engedélyezte a  környezetvédelem szakképzést a fizika, a földrajz és a kémia szakokkal párosítva is.
A környezetvédelem szakos képzés megszervezésére, a szak indításával kapcsolatos feladatok elvégzésére a főiskola főigazgatója Környezetvédelmi csoportot hozott létre.
Intézményünkben 1992 szeptemberében 19 hallgatóval nappali tagozaton megindult a környezetvédelem szakos képzés. A szakképzésben induláskor a növénytan tanszék, a fizika tanszék, a földrajz tanszék, a kémia tanszék és a KÉE Szőlészeti és Borászati Kutató Állomás (kémia gyakorlati képzés) vett részt.
A feladatok jellege és nagysága szükségessé tette, hogy a Környezetvédelmi Csoport vezetője kezdeményezze a környezetvédelem szakképzésért felelős új tanszék létrehozását. A főiskolai szenátus 1992. november 1-i dátummal megalapította a Környezettudományi tanszéket, amely azóta koordinálja és jelentős részben végzi is a környezetvédelem szakon a képzést.
A hallgatói és oktatói létszám növekedésével és a technikai eszközök és műszerek beszerzésével évről-évre területileg is gyarapodott a tanszék. Mindehhez több sikeres pályázat biztosított anyagi fedezetet. Fontosabb bővítésnek tekinthető 1996-ban a környezettudományi laboratórium kialakítása és 1998-ban Tiszafüreden az ökológiai és környezetelemzési terepgyakorlati bázis kiépítése, majd 2001-ben a mikrobiológiai laboratórium berendezésének megkezdés. Az almagyardombi meteorológiai állomás kiépítéséhez szükséges eszközök és műszerek megvásárlásához ugyancsak a tanszék biztosította a forrásokat, és azóta is használja a gyakorlati képzésben.
Kezdettől fogva részt vesz a képzésben és felelőse a környezeti fizika tanegységnek a fizika tanszék. Időlegesen más tanszékekről is történik átoktatás (földrajz, növénytan, állattan, politológia, neveléstudomány, pszichológia, filozófia) és rendszeresen segíti munkánkat több külső előadó. A tanszéken a főállású tudományos minősített oktatók aránya jelenleg 67 %, a környezetvédelem szakos képzésben résztvevőké is meghaladja a 60 %-ot.
A tanszék széleskörű kapcsolatrendszert alakított ki a gyakorlati képzés színvonalas végzéséhez is. Az elmúlt 13 évben 38 intézménnyel és üzemmel kötöttünk együttműködési megállapodást. Főként a külső gyakorlatok vezetésében vesznek részt, de több szakemberük folyamatosan vagy időszakosan a mindennapi képzésben is szerepet vállalt meghívott oktatóként. A gyakorlati képzés részét képezi a hazai és a külföldi terepgyakorlatok és az öntevékeny társadalmi szervezeti munka is. Hallgatóink minden évfolyama tanulmányai során legalább 1-1 alkalommal részt vehetett a tanszék által szervezett külföldi terepgyakorlaton (USA, Németország, Ausztria, Erdély, Horvátország, Szlovákia, Lengyelország).
Folyamatosan bővítettük a képzési profilt. A kezdeti biológia-környezetvédelem szakpáros képzés korlátai késztették a tanszéket a Természetismeret és környezetkultúra szakirányú továbbképzési szak programjának kidolgozására és megalapítására. A tanszék által elkészített szakalapítási dokumentáció alapján az Oktatási Minisztérium 1999-ben megalapította a szakot és még abban az évben megkezdtük a képzést. A képzésben bármely természettudományi szakos tanár részt vehetett. Sajnos ismételten kimaradtak a humánszakosok és a gazdasági végzettségűek egyaránt, bár az érdeklődés részükről nagyobb volt, mint a TTK-soké.
Fenti szükséglet generálta az Ember és természet című két féléves (120 kredit) integrált kurzus képzési tervének kidolgozását, ami akkreditált pedagógus továbbképző kurzusként került megalapításra 1999 januárjában és azonnal megkezdődött a kurzus indítása.
Utóbbi két képzéshez a tanszék gesztorságával 19 kötetes oktatási segédanyag-sorozat is készült, amelynek jelentős része a környezettan BSc képzésnél is használható lesz.
A Környezettudományi tanszék az intézmény több egységével közösen több az EU által pályázattal is támogatott oktatási programot is kidolgozott.
1997-98-ban PFP pályázat keretében dolgoztuk ki a környezetvédelmi technikus felsőfokú szakképzési kurzus programját, majd 2000-2001-ben a 102. sz. PHARE projekt keretében „A környezetvédelmi és jogi szakképzés fejlesztése az Észak-magyarországi régióban” címmel egy 4 féléves ugyancsak OKJ-s környezeti képzési programot.
Ez utóbbi program célja a régió gazdasági szférája és a köz- és szakigazgatás környezeti jellegű problémáit megoldani képes környezetvédelmi technológus képzés megindítása a SZTE által kezdeményezett és kidolgozott program észak-magyarországi adaptációjával. A program részét képezte 10 kötetből álló szakmai jegyzetcsalád kidolgozása és megjelentetése, továbbá legalább egy ún. próba kurzus végigvitele. A projekt során elkészült oktatási jegyzetek az intézmény jelenlegi képzéseinél is használhatóak, sőt a környezettan BSc szaknál is használhatók lesznek.
2002-2003-ban az „ESZA-típusú kísérleti projekt a képzésből a munka világába történő átmenet támogatása” című, a felnőttoktatás és élethosszig tartó tanulás lehetőségeinek javítását célzó környezetvizsgálati szakreferens kompetencia alapú képzés programjának kidolgozását és beindítását végeztük el ugyancsak PHARE pályázat keretében. A program részeként szervezett próbakurzus – amelyre az anyagi keretek korlátozott beiskolázást tettek lehetővé – igazolta, hogy a régióban igény van környezetvédelmi végzettségű szakemberekre.
1998-2000 között a Debreceni Egyetem gesztorságával folyó Tempus Project keretében részt vett a Környezettudományi tanszék vezetője a környezet és társadalom távoktatási szak adaptálásában. A szak a South Bank University programjaként indult Angliában. Az adaptáció során számos magyar nyelvű szakanyag készült el, amelyek részben jól hasznosíthatóak a környezettan szakképzésben is. A program a rendszeres nemzetközi konzultációk kapcsán részletes betekintést tett lehetővé az angol, a dán és más környezettani oktatási rendszerekbe.
Hasonlóan eredményes kitekintést és a nemzetközi képzési helyzet áttekintését segítette a Brinding Environmental Education TransAtlantik magyar-amerikai közös tanártovábbképzési projekt 1997-1999 között, amelyben a Környezettudományi tanszék több oktatója is részt vett.
2004-ben az intézmény megkapta a hulladékgazdálkodási technológus és az élelmiszeripari menedzser felsőfokú szakképzésre az indítási engedélyt. E képzések jelentős (létszámmal folynak, ami jelzi, hogy a rövidebb idejű képzési programokra is igény van a térségben.
A képzés folyamatosságára és fejlesztésére készül jelenleg is az intézmény, amit jelez a Környezettani Intézet megalakítása. E szervezeti változás a humán és infrastrukturális kapacitás jobb kihasználását, a munkaszervezés további racionalizálását és az MSc szintű képzésre való felkészülést is lehetővé teszi. A környezettan szakképzésben gyakorlatilag az intézmény Természettudományi Főiskolai Karának minden intézete részt vesz (Matematikai és Informatikai Intézet, Biológiai és Földrajzi Intézet, Környezettani Intézet), sőt a másik két kar (Gazdaság- és Társadalomtudományi Főiskolai Kar, Bölcsészettudományi Főiskolai Kar) is több tantárgy felelősét adja, így biztosíthatóak minden részterületen a magas kvalitású oktatók.

A KÖRNYEZETI KÉPZÉS ELSŐ ÉVTIZEDE AZ EGRI FŐISKOLÁN 
Jubileumi kiadvány   letöltés

A KÖRNYEZETI KÉPZÉS MÁSODIK ÉVTIZEDE AZ EGRI FŐISKOLÁN 
Jubileumi kiadvány   letöltés